....
2012.02.13. 00:02
Olyan szomorú mindig egyedül lenni,
Valakit mindig hiába keresni.
Valakit várni, ki nem jön többé,
Valakit szeretni titokban, örökké.
Végszó
2012.01.24. 15:39
Bármilyen kilátástalannak is tűnik a helyzet, bármilyen harc dúl a lelkünkben, mindig van választásunk. Döntéseink alakítják a sorsunkat, és rajtunk múlik melyik úton indulunk el...
Szomorú örömünnep
2011.12.26. 17:35
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.
S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
S maradtunk valósággá törpült óriások.
Legyen ünnep az égben és ünnep a földön, bár engem még nem érdekel,
Pedig égnek a gyertyák s könnyem kicsordul,
Miért, miért nem lehetsz itt közel.
Legyen ünnep az égben és ünnep a földön, de te messze vagy, nem érlek el,
Ahogy égnek a fények én is elégek,
Ha nem lehetsz, miért nem lehetsz itt közel.
S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül. "
"Tabáni István Legyen Ünnep"
Gyötrelem
2011.10.16. 21:54
Nem hiszem el hogy, hogy lehet minden ennyire rossz! Ma ismét láttam és rájöttem hogy kicsi kettőnknek ez a város... minél közelebb vagyok hozzá annál jobban kiakar szakadni a szívem, a testem és az agyam össze vissza jár, felkavar, és tele leszek érzelmekkel amiket amúgy nap mint nap tiszta erőmmel el kell fojtanom ahoz, hogy embernek érezzem magam, nem egy nyomorultnak. Ha világgá megyek az sem jó, ha itt vagyok az sem jó, bárhová megyek örökké kísérteni fog, mert ez a szerelem, vagy ez már annál is több! Egy szerelem nem bír ki ennyi csalódást! Annyiszor megbántott megalázott és cserben hagyott, és én ennek ellenére szeretem, hát miért kell ilyen hülyének lennem? Nagyon erős és határozott ember vagyok, de ez az egy ember a világon aki megbénítja mindenem. Irányítani tud, és ahelyett hogy arra használná ezt az erejét hogy maga mellett tartana, és engedné hogy valaki tiszta szívből szeresse, és boldogságot okozzon neki nap mint nap, a helyett gyötör, és szenvedtet! Pedig tudom jól ha meghalnék csak egy napra is, ő akkor jönne rá kit vesztett el! A szíve másik darabját... :( Csak bele kellene gondolnia , mi lenne ha holnaptól már soha többé nem látna, nem érinthetne és nem szólhatna hozzám mert Én már nem lennék....
Hátralévő életem első napja
2011.10.03. 00:49
Bizonyára sok ember életében eljön egyszer a nap, mikor megfogadja hogy új életet kezd, mert az eddigi életét kinőtte, unalmasnak, vagy éppen tragikus kivitelűnek találja. Erről próbálom leírni egyéni véleményem, illetve az ide vezető utat.
Én egy egészen kis lélekszámú városban születtem. Itt élek már 22 éve. Ami ma ideköt, az a család, nagyszülők... és senki, semmi más... pár évvel ezelőtt tökéletes életet éltem, voltak barátok, megvolt mindenem ami egy szociális kapcsolatokkal ápolt, belső lelki békéhez szükséges volt. Bármikor számíthattam barátokra, akik szó nélkül segítettek ahogy csak tudtak. Ráadásul meg leltem azt a lányt aki mellett az egész életemet leéltem volna. Elterveztünk mindent, boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatban éltünk.
De hibáztam, mert hülye, meggondolatlan fejjel megcsaltam, amit be is ismertem. Ekkor még nem nagyon érdekelt a dolog mert még mindig sínen volt az életem, a lány szeretett, Én is szerettem! De mielőtt feltennétek a kérdést, hogy akkor miért is csaltam meg ha szerettem? hát ez egy igen jó kérdés... amire mái napig nem találtam választ. Talán akkor éppen úgy éreztem Én vagyok a legtökéletesebb ember a földön, nincs akadály előttem, bármit és bárkit megkaphatok. Ami valamilyen értelembe igaz is volt. De míg az egommal voltam elfoglalva, megfeledkeztem egy lányról, aki mindvégig engem szeret! Ha ezt olvassátok, és még nem követtétek el ezt a hibát, Én Mindenkinek akinek szerelmi élete rendbe van, azt tanácsolom, hogy szeressétek azt aki szeret titeket, ne csaljátok meg, ne okozzatok neki csalódást, mert megfogjátok bánni! de nagyon.... Én legalább is megbántam! De sajnos már késő volt! a "hülyeségeim" után egy évvel a lány bejelentette hogy megkedvelte az én akkori legjobb barátomat. Még ilyenkor sem volt baj. Azt mondtam magamba, találok én mást, jobbat, szebbet! Találtam is nem egyet, volt köztük szebb, volt okosabb, volt szenvedélyesebb, de nekem mind végig egy lány járt a fejembe, bárhová mentem Őt láttam, sosem tudtam elfelejteni az együtt töltött perceket. Megvolt bennem a megszokás, hiányzott a nevetése, hiányzott a sok bolondság amit nap mint nap csináltunk! Ha megölelt a szívem érezhetően nagyobbakat vert, azt az érzést nem tudom leírni, mint ha nem is ebben a világban járnék! Ha egy másik lány megölelt, az csak egyszerű semmi volt, jól esett, de csak mint egy baráti ölelés...a szakításunkat követően nekem sok barátnőm volt, míg ő végig a legjobb barátom mellett volt.Eltelt 2 év.... Én ekkorra már a tizen-valahanyadik csajon voltam túl... de rájöttem igazán boldog csak egy lánnyal lehetek. Azt leírni nem tudom mennyit szenvedtem ez idő alatt! Fiú létemre nap-nap után, és éj-éjt követve csak sírtam. Nagyon hiányzott, próbáltam nagyon sokszor vissza kapni, de sikertelenül. Öngyilkosságtól kezdve az alkohol mögé bújásig minden ott kavargott a fejembe. Beláttam hogy egy senki vagyok. Barátokból, érdek barátok, barátnőkből szexpartner lett... Gyógyszerekhez nyúltam... nyugtatók sok fajtáját kipróbáltam, de hiába, csak 1-2 órára kapcsolt ki az agyam. Rájöttem szerelemre tényleg nincs gyógyszer. Ezt a 2 évet a pokolban töltöttem! Míg egyszer csak, most 2 hónapja vissza kaptam életem szerelmét! Egyszerűen el sem hittem hogy Én még egyszer boldog lehetek! Tudtam hogy vissza kaptam az egyetlen embert a földön akivel boldogan élhetek! Tisztába voltam vele hogy akkor sem csalnám meg többé, ha a világ összes kincsét ígérnék nekem! Ebben az új kapcsolatunkban, valami más volt! Én imádtam, szerettem, bújtam hozzá, de mikor azt mondtam hogy "szeretlek" ő csak annyit felelt ilyet ne mondjak! Ez nekem halálosan rosszul esett! Tudtam hogy ő már nem szeret... Megváltozott... De nem értettem hogy miért, mikor minden tökéletes! Eltelt egy hét...eltelt kettő.... úgy éreztem ismét lángol a régi kiolthatatlan nagy szerelem! A családjaink közt ismét "nagy érdeklődés" tört fel, szüleim örültek hogy boldog vagyok, a lány szülei örültek hogy a lányukat kiszedtem egy elzüllött társaság, karjai közül.Bennem már meg volt minden terv.. nekem ő kell egy életen át...
Aztán 1 hónap elteltével egyik reggel egyedül ébredtem fel az ágyba. Életem szerelme ismét elhagyott, ugyan azzal az egykori legjobb barátommal, aki a mai napon egy züllött, drogos, nőcsábász, semmire nem becsüli a nőket. A hátam mögött történt az egész! Találkozgattak úgy hogy én semmit nem is sejtettem... miért is gondoltam volna ilyenekre? Bíztam a lányba... De hiába.... Átvert...és ember még ekkora csalódást nem okozott nekem mint ő.. Ez amit tett már sok volt, Többszörösen megcsalt, az én régi megcsalásaimat hányja a szemere, pedig az csak maximum egy csók volt! Megcsókoltam egy lányt... ezelőtt 4 évvel, ez volt az én hibám. De ő 2 éve folyamatosan összefeküdt több ezerszer a volt legjobb barátommal! remélem érzitek hogy több és nagyobb bűn mint amit én vétettem! Én vétettem de halálomig bánni fogom! Ő vétett, és ki nevet... Elment nagyon rossz irányba, ez a banda megváltoztatta, úgy viselkedik mint, minden mai XXI. századi csitri. Pedig azt hittem ez a lány más mint a többi, de magával vitte a szívem, az egész életemet... Ő most engem kinevet, mert már nem az a lány.... már nem az a lány akit 5 éve megismertem. Nagy lett a szája, azt hiszi övé a világ, és hogy bárkit megkaphat! Ha vissza emlékeztek én ezt már leírtam mint saját érzés az elején... hogy én ezt már átéltem, mikor is azt hittem enyém a világ, és pofára estem.. A lány is pofára fog esni, mert rájön majd hogy belőlem is egy van.. Egy... ki igazán és hűségesen szerette volna...Most senkim nincs... az iskolákat kijártam, szakmám van, de míg boldogság nincs a pénz sem érdekel, így hát munkám is elég kevés... lassan 23 éves leszek, és percről percre élek! A nők nem érdekelnek! A Szívemet kitépték! Az álmaimat ledöntötték.... Az élet minden perce szenvedés.....
"""""""
2011.09.15. 10:48
Kerestél, ahol szelek szárnya kutat
Leestél, borzos kutyák árnya ugat
Lebegtél, de a sors végül bemutat
Játszottál, vesztettél
Utad újra indul
Veled tart a múlt
Nyakadon az élet, érzed a súlyt, rég sújt.
Soha máson, nem a világon,
Mindig minden rajtad múlt,
Vihet bárhol, lehet sárból
Tudod volt és van más út
Nézd, mindig rajtad múlt
Szerettél, ahogy nem is hitted soha
Nevettél, aztán másnap szíved oda
Szerettél persze elfogy minden csoda
Álmodtál, felkeltél..............
Érzelmi fogyatékos?!
2011.09.13. 01:21
Úgy döntöttem mégis csak folytatom, pedig nem kellene, de az érzéseknek nem Én szabok határt. És mivel csak az írás nyugtat meg... így hát kénytelen vagyok maradni :/
Vannak pillanatok, mikor azt mondom "Istenem imádom ezt a nőt, és mindig imádni fogom."
Egyszer volt egy alkalom,felhívott... hogy találkozni akar, és hogy szeretne kettesben lenni velem. Jó... Én tudtam hogy csak kiönti a lelkét, és nem is vártam semmit az estétől, de nem is ez a lényeg hanem hogy megcsókolt úgy hogy ez nem is volt tőlem elvárás. Nem mondom hogy nem jutott eszembe, de a sok külön lét, és a sok szenvedés amit miatta végig vittem, teljesen elnyomta minden érzékemet, nem számított semmi csak hogy velem van! Isteni volta az az éjszaka! Szinte tökéletes! Aztán később közölte hogy ez neki túl gyors, és hogy elkapkodtunk mindent. De nem ez számított, mert az volt az a pillanat, mikor úgy döntöttem, megfogadtam, hogy harcolok tovább. Sok csatát elvesztettem, de sosem vesztettem szem elől a háborút, nincs vissza vonulás, nem hátrálok meg...
Jó tett helyébe, jót vártam... de csak a csalódás jutott el hozzám
2011.09.11. 12:34
Életembe nem láttam még ekkora kétszínű, hálátlan embert! "adsz egy puszit a szerelmednek, ő meg előkap a háta mögül egy konyhakést, és elvágja vele a torkod" Kb ez van, de még ennél is durvább az érzés, csak azt már szavakban nem tudom leírni
2007 július 15. -ével kezdődő, hosszú, és kegyetlen szerelmi életemet leakartam írni!
Írni egy könyvet mellyel megtudom mutatni az embereknek, milyen kegyetlen is tud lenni a szerelem! De a mai nappal, olyan fordulat következett be, ebből a szerelemből fakadóan, hogy ha én ezt megírnám, az olvasók 80%-a nem hinné el hogy ilyen is megtörténhet, 10%-a sírna ezen, 10%-a meg felkötné magát, az olvasott cselekmények hatására!
Átlátszó Homály
2011.09.10. 11:09
Hogy lehet átlátszó egy átláthatatlan helyzet? Sok ember vakon megy a világba, sötétben tapogatózik, és bízik abban hogy az élete egyszer jobbra fordul, van sokszor hogy felteszi egész eddig életét egy lapra, bízva egy szebb jövő reményében. Van mikor bejön, és van mikor mindent elvesztünk, mindent mi eddig fontos volt számunkra.
Én mind kettőn túl vagyok. 2 évre elvesztettem az életem értelmét, majd egy hónapra vissza kaptam. Most meg megint lelépett. És ismét magam vagyok. igen.... egy lányról van szó.
Hihetetlen hogy a mai XXI. Században, a bizalom szó Semmit nem jelent az emberek közt.Leszarják mi az hogy bizalom, egymás pofájába hazudik mindenki, mindenkinek... 'Mert mindenki a maga javát nézi, egy önző társadalomban élünk, hazugságok közt...
'Mert nem azon akadtam ki hogy hazudtak nekem, (mert ez minden napos) becsaptak, és vissza éltek a bizalmammal, a szerelmemmel, hanem a probléma ott kezdődött AKI vissza élt vele... más az ha a szomszéd "Pista" vágja át az agyad - arra csak annyit mond az ember hogy "óhh nyomorék" és más az ha az tesz lapátra akinek mindened odaadtad, akiben mindenkinél jobban bíztál és akit szerettél.. Nah hát ez egy igazán elcseszett helyzet! Én ledöbbentem, Ő meg.... nem is tudom nem fogta még fel mit tett egyrészt velem, másrészt magával, mert hát szegény még nem tudja mit vesztett ezzel a "hülye" kis húzásával. Történt ami történt, most ettől még a szívembe az érzések változatlanok, ugyan úgy érzek iránta, csak most "átdöfte egy késsel" van nem tudom leírni az érzést, de lehet hogy ha valójába átdöfte volna, még az is kellemesebb érzés lenne...Kiszeretni valakiből nem lehet egy nap alatt ez igaz de hogy 4-5 év alatt... és ez a legborzasztóbb hogy az ember nem tud tovább lépni, ha szeretünk valakit, azt nem tudjuk csak úgy elengedni. idézek ettől a bizonyos személytől egy részletet: "Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem..." tovább is van de azt nem folytatom, mert az ellent mond az idézet elejének. 'És mondja ezt az aki átbaszta "élete szerelmét" nah hát a kérdések és a problémák itt kezdődnek.
https://www.youtube.com/watch?v=Ra-Om7UMSJc&ob=av2e
Másnap
2011.09.08. 11:45
Másnap reggel fel kel az ember, úgy érzi magát mint akit agyonvertek. Gondolkozik hogy ki keljen e az ágyból, ránéz az órájára fél 10, ideje lenne össze kapnia magát, de semminek semmi értelme, mint ha nem is létezne semmi ezen az elcseszett világon. Szar az mikor keresed hol is lenne a helyed, és a végén arra jutsz hogy sehol, legszivesebben a föld alatt..
Nah az ilyen napokra mondom én azt hogy úgy szar minden ahogy van.
Ha változtathatnék rajta, változtatnék,de nem tudok. Esetleg ha valaki hozzám vágna vagy 200 milliót, nah az már lehet díjaznám, mert az első repülővel húznék ebből az ótvar, agyhalott társadalomból...
Előszó
2011.07.31. 14:33
Üdv mindenkinek! Hát igen... idáig taposott le az élet, hogy nem bírom kihúzni a saját seggemből a fejem, és egy nyamvadt blogon, osztom meg az életem pofonjait. Ezzel próbálok segíteni azoknak akiknek tanácsra vagy épp már velem megtörtént élményre kíváncsiak! jelzem előre akit nem érdekel marha gyorsan zárja be ezt, mert az ezt követő időben nem vagyok kíváncsi semmi féle negatív kritikára, és rinyálásra!
Szóval... Egy átlagos ember vagyok átlagon felüli élményekkel.. Az életem egy ember körül forog, ő befolyásolja a minden napjaimat. és elég sokan tudják körülöttem kiről is beszélek.. "egy lány, ki engem tönkre tesz"